“A tudatos étkezés segítségével ráébredhetünk, hogy mekkora pozitív, tápláló potenciál rejlik abban, ha ételeinket a saját belső bölcsességünkre figyelve, azt tiszteletben tartva választjuk meg és készítjük el.” “Azt hiszem, a tudatos étkezés az igaz hedonisták legegészségesebb találmánya, az életöröm és az egészségmegőrzés egyik legemberibb, legtermészetesebb eszköze.” “Éhség az, amikor enni szeretnénk, akármi legyen is az oka, mert az étel nem csupán nélkülözhetetlen tápanyagok forrása, hanem gyógyszer és az életöröm forrása is egyben!”

Igen, hát be kell vallanom, hogy ismét bedobtam egy olcsó sikercímet, amely megfelel az online figyelemfelkeltési szabályzat 1-3 pontjának, ámbár hiányoznak belőle a kérdőszavak és a számok. Ja, nem is, a kérdőszó benne van! Bocsi…  Azért csináltam, mert el szeretném mondani, hogy létezik egy olyan “diéta”, amelynek társaival ellentétben nem az a  központi kérdése, hogy mit és mennyit eszel, meg az sem, hogy mikor. Nem tilt meg semmit, nem biztat önmagad feletti ítéletalkotásra vagy mindenféle számolgatásra meg méricskérlésre. Ennek az “újabb csodadiétának” csupán egyetlenegy központi kérdése van, amelyen keresztül megtanít az élet teljesebb élvezetére, és ez a kérdés nem más, mint a “hogyan?”.

Táplálkozási szokásainkat egészen kisgyermekkortól kezdve külső hatások határozzák meg: eleinte a szülők, később az iskolai menza, felnőttkorban pedig – amikor végre magunkra vagyunk utalva, és követhetnénk személyes preferenciáinkat – már kialakult szokásaink vannak, és vagy azok, vagy a táplálkozástudomány által aktuálisan felkapott trendek, az egészséges táplálkozással kapcsolatos hiedelmek és tévhitek, esetleg ideológiai és más szempontok alapján választjuk meg étrendünket. Végül ott állunk, szemben a tükörrel, egészségesen vagy betegen, talán picit elhízva, de az is lehet, hogy tökéletes formában… szóval ott állunk, és rá kell ébrednünk, hogy tulajdonképpen egyetlen dolog van, amivel nem foglalkoztunk még soha: vajon mit akar valójában a testem? Mire van szükségem, és miért? Racionális és vágyalapú étel- és italválasztásainkról azt gondoljuk, tudatos döntés vagy saját elgyengülésünk eredményei, a mennyiségeket pedig vagy az általunk helyesnek vélt előírásoknak megfelelően, „tudatosan” határozzuk meg, vagy addig eszünk, amíg bírjuk és/vagy jólesik…

Bármilyen eredménnyel járjon is igyekezetünk, megelégedettségünk valamennyi szélsőség esetén sérül. Előfordulhat, hogy úgy érezzük, soha nem lakunk igazán jól, és az életünk állandó áldozattal, önfeladással jár. Nem emlékszünk már rá, mikor ettünk utoljára valami igazán finomat, élvezettel, lelkiismeret-furdalás nélkül. Az is lehet, hogy egyszer csak a testünk jelzi hibás táplálkozási szokásainkat elhízással, betegséggel… A táplálkozással foglalkozó módszerek többsége elsősorban a mit és mikor együnk témakörét járja körbe annak érdekében, hogy fittek és egészségesek legyünk. A tudatos étkezésről pedig a legtöbb embernek valami olyasmi jut eszébe, hogy átgondoltan, egészségesen, tudományos, cél- és feladatorientált, valamint financiális alapokra helyezett racionális döntések alapján választjuk ki az ételt, amelyet majd elfogyasztunk. Nem véletlen hát, hogy meglepetést okoz, amikor kiderül, hogy a tudatos étkezés, mint módszer, a döntéshozatalnak nem erről a fajtájáról szól! Azt hiszem, a tudatos étkezés az igaz hedonisták legegészségesebb találmánya, az életöröm és az egészségmegőrzés egyik legemberibb, legtermészetesebb eszköze.

 

Tudatos vacsora Daullal és Sayakával egy szöuli buddhista étteremben

 

De mit is jelent tudatosan étkezni?

A tudatos étkezés 2-in-1 cucc: egy gyógyító és spirituális gyakorlat egyben, amelynek gyökerei a zen templomok étkezési kultúrájában rejlenek. Alapelve, hogy az ételhez fűződő kapcsolatunk egy olyan központi kérdése az életnek, amely az önismeret kulcsává válhat, megmutatva a környezetünkhöz való hozzáállásunkat éppúgy, mint belső világunkat. Az ételhez fűződő viszonyunkat akkor tudjuk megváltoztatni, ha az összes érzékszervünket használjuk annak érdekében, hogy egyszerre kielégítő és a testünk számára megfelelően tápláló ételt válasszunk ki, megismerjük az éhség és a jóllakottság fizikai tüneteit, és minden ítélettől mentesen elfogadjuk testünknek az étellel kapcsolatos jelzéseit (tetszik, nem tetszik, semleges), és engedelmeskedjünk neki. De ez a gyakorlat egyszerre több is ennél: eszköze annak, hogy tudatosítsuk magunkban cselekedeteinket, gondolatainkat, érzéseinket és motivációinkat, és betekintést nyerjünk az egészség és a megelégedettség gyökereibe, visszatérjünk az “itt és most”-ba felismerve az élet valódi természetét. Célja, hogy megtanítson újra emlékezni testünk bölcsességére, ösztönösen felismerve, mikor, mennyit és mit együnk. Arra sarkall, hogy ismerjük fel káros mintáinkat, és gyengéden, szeretettel, együttérzőn változtassunk rajta, amennyire lehetséges. A tudatos étkezés során a teljes figyelem az evés folyamatára irányul – az összes ízre, illatra, gondolatra és érzésre, amely felmerül az étkezés során. Akár túlsúlytól, akár evési zavartól szenvedünk, vagy egyszerűen csak jobban szeretnénk élvezni az életet, a tudatos étkezés egy végtelenül egyszerű eszközt kínál ahhoz, hogy újra egészséges és örömteli legyen a kapcsolatunk az evéssel.

A tudatos étkezés 4 alapelve:

  1. Válassz olyan ételt, ami jól is esik, és a testedet is táplálja!
  2. Az étel felfedezésekor, kóstolásnál és ízlelésnél használd mind az öt érzékedet!
  3. Nem létezik olyan, hogy helyes vagy helytelen táplálkozás.
  4. A tudatos étkezés által javulnak az étkezési szokásaink.

Mi jellemzi azt, aki tudatosan táplálkozik?

  • Elfogadja, hogy nem létezik olyan, hogy helyes és helytelen táplálkozás, csak a tudatosság különböző fokozatai az ételhez kapcsolódó tapasztalatok körül.
  • Elfogadja, hogy minden egyes étkezési tapasztalat különböző.
  • Egy olyan egyén, aki saját szabad akaratából az étkezésre irányítja a figyelmét, pillanatról pillanatra
  • tisztában van azzal, hogy hogyan kell kiválasztania azt az ételt, amely támogathatja az egészségét és jólétét,
  • ráébred a Föld, az élőlények és a kulturális tényezők közötti összekapcsolódásra, és a saját ételválasztásainak azokra gyakorolt hatására.

 

Hányféle éhség létezik?

Az evés az életöröm forrása is egyben

A tudatos étkezés többféle éhséget különböztet meg, ám ezek között semmiféle hierarchikus kapcsolatot nem feltételez, mindegyikre elfogadással, ítéletmentesen tekint. Minden éhséget fontosnak és egyenrangúnak ismer el, és nem mondja azt, hogy bármelyik közülük jó vagy rossz volna. Éhség az, amikor enni szeretnénk, akármi legyen is az oka, mert az étel nem csupán nélkülözhetetlen tápanyagok forrása, hanem gyógyszer és az életöröm forrása is egyben! A tudatos étkezés elmélete (és gyakorlata) szerint az éhségnek az alábbi típusai léteznek:

  1. A szemünk éhsége: “szép az a színes, habos süti, úgy megkóstolnám!!!”
  2. Az orrunk éhsége: a pékség illata az aluljáróban…
  3. A nyelv éhsége: megkívánunk egy ízt, vagy egy irtózatosan finom étel fogyasztását nem tudjuk vagy nem akarjuk abbahagyni, mert jó!
  4. A test éhsége: alacsony a vércukorszint, a testnek táplálékra van szüksége.
  5. Sejtéhség: valamilyen hiány van a szervezetben, amelyet a test szokatlan vagy akár szeretett ételek megkívánása formájában tudatosít.
  6. Az elme éhsége: amikor azért eszünk, mert eljött az ideje, vagy mert illik, illetve olyan ételt válaszunk, amiről azt tanultuk, “jót tesz”.
  7. A szív éhsége: vigasztalásra, örömforrásra vágyunk.

 

Az első alapgyakorlat:

  1. Mielőtt nekifognál megenni egy ételt, nézd meg alaposan, hogy tudd, kedves-e a szemednek? Jólesne-e beleharapni? Vajon mit szólna hozzá a tested?
  2. Finoman szaglászd meg az ételt, és figyelj, vajon mit szól az illatához orrod!
  3. Kóstold meg! Finom?
  4. Hogy esik a gyomrodnak? Mit érez a tested, hová áramlik? Hideg, meleg? Mit szólnak hozzá szerveid?

 

Mi köze a tudatos étkezésnek a zenhez?

A tudatos étkezés elméleti alapjait Jan Chozen Bays, Amerikában élő gyermekorvos és meditációs oktató fektette le 25 évvel ezelőtt. Ahogyan maga az MBSR- módszer (éber figyelmen alapuló stresszcsökkentés) is, a tudatos étkezés módszertana is a zen buddhista tanításokban gyökerezik, de annak vallási megközelítése helyett inkább csak arra tanít, hogy hogyan élvezzük az életet és az ételt anélkül, hogy ártanánk vele bárki másnak vagy akár önmagunknak. 

 

Hogyan gyógyít a tudatosság? – Tudatos étkezés az evészavarok kezelésében és a viselkedésterápia eszköztárában

Az éber figyelmen alapuló meditációs technikák hétköznapi tevékenységekbe történő integrálásának eredményeként létrejövő tudatos étkezés technikája segíthet olyan kórós vagy problémás viselkedési minták megszüntetésében, amelyeknek testsúlyproblémák és az evéshez kapcsolódó önmérsékleti szélsőségek lehetnek a következményei. Különösen nagy hatékonysággal alkalmazható túlevéses zavar esetén, ahol a fogyókúra érzelmi vetületeit tekintve többnyire frusztrációhoz, hiányérzethez és a negatív énkép miatti folyamatos elégedetlenséghez vezethet, amelyet aztán a páciens ismét túlevéssel kompenzál. A tudatos étkezés programja csillapítja vagy megszakítja a túlevéses körfolyamatot, ezért bizonyos szempontból sokkal hatékonyabb a változás befogadásában, beépítésében és fenntartásában, mint pl. a dialektikus viselkedésterápia eszközei. Összehasonlítva a dialektikus viselkedésterápia módszereivel, jobban fókuszál magára az étkezési tapasztalatok szabályozására, azzal, illetve a kognitív- és viselkedésterápiás módszerekkel kiegészítve pedig egy egészen átfogó programot tesz lehetővé.

Szeretnéd kipróbálni ingyen?

Ha kíváncsi vagy, milyen egy vezetett erdőfürdőélmény, letöltheted az ingyenes érzékek felébresztése meditációs hanganyagot.