Érdekes és elgondolkodtató kérdés, hogy vajon egészségesebbek-e a vallásos emberek? Első körben azt mondhatnánk, hogy teljesen fölösleges erről beszélni, hiszen senki sem fogja megváltoztatni világnézetét, vallási meggyőződését közvetlenül és kizárólag azért, hogy egészségesebb legyen. Ugyanakkor izgalmas társadalmi jelenség azt látni, hogy az egészséges életmód felé való törekvésnek micsoda óriási szemléletformáló ereje van, és bizony az egészséget keresve a vallásossághoz való társadalmi hozzáállás is változik: nyitottabbakká és érdeklődőbbekké, mi több, befogadóbbakká leszünk.

A 21. század első felében kitört az eredetileg a fitneszörületből kialakuló, wellnessláz farvizén döcögő “selfness”, amely immár túlmutat a test karbantartásán és a lélek megnyugtatásán, kényelmén, és egyenesen a test-lélek-szellem hármas egységéből kovácsol egészségügyi előnyt. De vajon létezik-e tényleges kapcsolat szellemi út és testi egészség között?

Erre és sok más kérdésre ad választ Dr. Forgács Anna ‘Egészségügyi rendszerek mai hatékonyságának történeti gyökerei’ című doktori (PhD) értekezésében.

“Nem tudat vagy test, hanem tudat ÉS test” (Pilates)

Léteznek-e tudományos kutatási eredmények vallás és egészség kapcsolatáról?

Arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolja a hit az egészséget, a válasz a tanulmány szerint ugyan nem egyértelmű, de több tanulmány szerint is egészségesebbek a vallásosak, és bizony tovább is élnek. És ez, úgy tűnik, nem kizárólag a vallás által megszabott diétás és egyéb életmódbeli előírások következménye, mert annak ellenére is igaz a megállapítás, ha az olyan egészségkárosító tényezők hatásától, mint a dohányzás, a testsúly vagy az alkoholfogyasztás függetlenül vizsgálják az eredményeket.

Kiderült például, hogy egyes, a daganatos megbetegedések és a szívinfarktus kialakulásáért részben felelős anyagok szintje a vérben ritkábban emelkedik meg azon emberek esetében, akik hetente legalább egyszer templomba járnak. És itt esik le az állam, és kíváncsi lennék rá, hogy ez vajon akkor is igaz-e, ha nem mélyen vallásos, hívő emberekről beszélünk, hanem csak templomba járókról? Valószínűsítem, hogy igaz lehet, mert a kutatás nem emeli ki, hogy mélyen és őszintén hívő emberekről beszél, és ezt amúgy is nehéz külső szemlélő számára megítélni, hogy kinek mennyire elmélyült a hite…

Fotó: Bach Éva – Pusztamaróti sztónhendzs (Via Margaritarum zarándoklat, 2010)

Ugyanakkor azért mégis megkérdezték a mintában szereplőket, hogy egy nyolcfokú skálán hová teszik hitük mélységét, és az együttmozgás a vallásosság és az általános egészségi állapot között megdöbbentően egyértelmű volt – persze ez még nem feltétlenül jelent kapcsolatot. Éppen ezért számos más kutatásban is vizsgálták a templomba járás és az egészség kapcsolatát, és egy 28 évig tartó vizsgálatból pl. az derült ki, hogy a hetente legalább egy vallási szertartásban résztvevők halálozási rátája egyharmaddal volt alacsonyabb társaikénál.

Más kutatások szerint a mélyen vallásos betegek gyorsabban is gyógyulnak fel betegségeikből, kevésbé hajlamosak a bűnözésre és a kábítószer-fogyasztásra, illetve a pszichés megbetegedésekre.

A tanulmányokból az is kiderült, hogy a vallásosság a házasságra is jó hatással van, ám ennek oka nem a válás tilalmában keresendő. Egy Larson nevű prof szerint ugyanis a templomba járók közötti alacsonyabb válási arányszám annak következménye, hogy a hívők nemes egyszerűséggel boldogabbak voltak a házasságukkal. Amúgy azokat, akik ezt állították, még mindenféle hazugságvizsgáló módszerekkel is megvizsgálták, és úgy tűnik, igazat mondtak. 😮

Összességében elmondható tehát, hogy hinni jó, mégis világszerte ebben a pillanatban mintegy 1 milliárd ember (tehát ha csak felnőttekről beszélünk, akkor ez kb. minden 5. ember) ateistának vallja magát, illetve nem köteleződik el egyetlen felekezet felé sem. Jól van ez így, hiszen világnézettől függetlenül bárki lehet boldog. Elgondolkodtató azonban az a lista, amely a vallási közösségek jótékony hatásait taglalva rávilágít azokra a modernkori életünkből hiányzó tényezőkre, amelyekre egészségünk megőrzése érdekében szükségünk lehet.

5 olyan, valódi egészségügyi előnyt jelentő dolog, amelyet a vallási közösségek tagjaitól megtanulni érdemes

Fotó: Bach Éva – A tokodi plébánia kerítése (Via Margaritarum zarándoklat 2010.)

  1. A közösség megtartó ereje: A vallási közösségek tagjai lelki támogatást kapnak a közösségtől, kevesebb stressz éri őket, optimistábbak, és egészségesebb az életmódjuk. Mindennapi életünkben, közösségeinkben ezért törekednünk kell arra, hogy a tagok biztonságban érezzék magukat, a pótolhatóság érzése helyett megtapasztalják a közösség megtartó erejét, és lelki támogatást kapjanak környezetüktől – tőlünk magunktól!
  2. A nagycsaládos, vallási kötelezettségeiket tiszteletben tartó gyermekek szüleik segítségét meghálálják, a fiatalok gyakran látogatják őket, és ez állandó elégedettséggel tölti el őket, mert tanúi létük folytonosságának. Ha tehát szeretnénk egészséges, boldog szülőket, látogassuk őket gyakran, és igyekezzünk gyermekeinket tiszteletre és hálára nevelni, hogy majdan ők is ezt a példát kövessék!
  3. A vallásukat komolyan vevők egész életükön át tanulmányozzák a szentírásokat, és megvitatják elmélkedéseiket és tanulmányaikat az idősebbekkel, amely folyamatos és egész életükben tartó intellektuális ösztönzést ad, megőrizve szellemi frissességüket és az elégedettség érzését. Keressük hát a szellemi és intellektuális fejlődés lehetőségét életünk végéig, és ne szégyelljünk időről időre találkozni az idősebbekkel.
  4. A házasságok tartósabbak a vallásosok körében, és a 48 éves házas férfiak 90%-a megéri a 65 éves kort, miközben az agglegényeknél ez az arány csak 60%, az elváltak és özvegyek körében pedig valahol a kettő között van, de inkább alacsony. Hm… hát, a jó házasság receptjét sokan keresik, és bizony a boldogsághoz, úgy tűnik, a közös cél, a közös ideológiai alapok, a megfelelő párválasztás és a belső béke közös úton való, szüntelen keresése erősen hozzájárulhatnak.
  5. Az egyes vallások étkezési szokásai, előírásai egészségesebb táplálkozást tesznek lehetővé, de az egészséges életmód eme kérdését úgy gondolom, napjainkban egyébként is éppen eleget hangsúlyozzák az egészségügyi szakemberek. Kérdés, hogy a vallási meggyőződés ad-e kellően erős pluszmotivációt, támaszt a táplálkozási szabályok betartásához? Én valószínűsítem, hogy igen

Egyéb felhasznált forrás: Forgács Anna – Egészségügyi rendszerek mai hatékonyságának történeti gyökerei; doktori (PhD) értekezés; Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Történettudományi Doktori Iskola Gazdaságtörténeti Műhely; Budapest, 2004

 

Szeretnéd kipróbálni ingyen?

Ha kíváncsi vagy, milyen egy vezetett erdőfürdőélmény, letöltheted az ingyenes érzékek felébresztése meditációs hanganyagot.